HALLOWEENI JELMEZE

Mint tudjuk Amerik�ban vel�nk ellent�tben Halottak Napj�n, nem gyergy�t gy�jtanak a szeretteik�rt, hanem pont, hogy kics�folj�k a hal�lt. K�l�nb�z� b�h�k�s, esetleg f�lelmetes�ruh�kba �lt�znek. Demis sem maradt ki a m�k�b�l, ha j�l l�tom H�feh�rk�nek �lt�z�tt. :D

�

A Halloween-r�l b�vebben:
A halloween az angolsz�sz orsz�gokban a boszork�nyok, k�s�rtetek �s egy�b szellemek �nnepe okt�ber 31-�n.
A t�kl�mp�s lett az id�k folyam�n a halloween legfontosabb jelk�pe. Az angol egyenes ford�t�s „carved pumpkin”. Az ilyenkor haszn�lt kiv�jt vigyorg� t�kl�mp�s angol nyelvter�leten elterjedt neve: Jack O’Lantern. A t�rt�net szerint nev�t egy Jack nev� r�szegest�l kapta, aki az �rd�gt�l olyan �g�retet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra ker�lni. Jacket viszont a mennyorsz�gba sem fogadt�k be. Az �rd�g egy sz�ndarabot adott Jacknek, amit ez egy marhar�p�ba rakott l�mp�snak. Az�ta Jack lelke ennek a l�mp�csk�nak a f�ny�n�l keresi nyugv�hely�t. Amerik�ban az eredeti marhar�p�t a j�val l�tv�nyosabb t�k v�ltotta fel.

Amerik�ban halloweenkor az ajt� el�tt jelmezbe �lt�z�tt gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat! szabadon ford�tva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy csalok!”) ki�lt�ssal felsz�l�tva a lak�kat �ll�sfoglal�sra. Elm�letileg a szerencs�tlen ajt�nyit�nak van lehet�s�ge „botot” v�lasztani – a k�vetkezm�nyekkel egy�tt. �ltal�ban a gyerekek �dess�get kapnak, a feln�ttek pedig j�t sz�rakoznak. Amerik�ban �ltal�ban bar�ti t�rsas�gban jelmezb�lt rendezve �lik meg ezt az �nnepet.A halloween nagyon fontos �nnep Amerik�ban.

Eur�p�ban halloween sok�ig feled�sbe mer�lt. N�h�ny helyen elv�tve jelmezbe �lt�ztek �s t�kd�szeket helyeztek el a lak�sban, de ez a szok�s is hanyatl�ban volt. Az ut�bbi �vekben azonban a halloween �nnepl�se ism�t visszat�rt, val�sz�n�leg a n�pszer� amerikai ponyvakult�ra (k�preg�nyek, filmek) nyom�n. Az ut�bbi �vekben Magyarorsz�gon egyre t�bb helyen �nneplik meg. Az iskol�kban be�lt�znek a gyerekek �s cukrot osztanak az oszt�lyokban.

Kultur�lis h�tt�r:
Halloween val�sz�n�leg a kelta kult�ra �szre (november 1-re) es� �j�v Samhain �nnep�b�l ered. Ezen az �jszak�n, �gy hitt�k, hogy az elm�lt �vben meghaltak lelkei �sszezavarhatj�k az �l�k �let�t, mivel a lelkek ezen az �jjel v�ndorolnak a holtak birodalm�ba. Az emberek a szellemeknek �telt �s �llatot �ldoztak, hogy megk�nny�ts�k a v�ndorl�sukat. Britanni�nak R�m�val val� kapcsolata idej�n k�t rokon r�mai �nnep is elvegy�lt a halloweennel, �gyhogy mai �llapot�ban ez az autentikusnak ismert kelta �nnep komoly mediterr�n elemeket tartalmaz. Az els� a r�mai Feralia, a holtak eml�knapja (innen a holtakr�l val� eml�kez�s ritu�l�ja), a m�sik pedig Pomon�nak, a gy�m�lcsterm�s�rt felel�s n�mennek a napja (az � szimb�luma volt a mai halloweeneken fontos szerepet j�tsz� sok alma).

A kereszt�nys�g terjeszt�sekor a hitt�r�t�k azt a feladatot kapt�k, hogy lehet�s�g szerint a kereszt�ny szok�sokat a pog�ny �nnepekhez igaz�ts�k azok betilt�sa helyett. �gy ez a pog�ny �nnep a kereszt�ny mindenszentek �nnepe lett (omnium sanctorum). III. Gy�rgy p�pa a 800-as �vekben a kor�bban m�jus 13-�n �nnepelt Sz�z M�ria �s a m�rt�rok eml�knapj�t okt�ber 31-re helyezte �t. �rorsz�gban ez az �jszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek �jszak�ja” nevet kapta. November els� napja volt az �nnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). K�s�bb ez a kett� sok helyen �sszemos�dott.